Menü

Körmöci Katalin

személyes weboldala

Az óvodás gyermek önfejlődését inspiráló pedagógiai légkör

2005. szept. Óvodapedagógiai Konferencia)

Ebben a szekcióban azokra a feszítő kérdésekre keressük válaszokat elvek és eljárások gyakorlatban történő megfogalmazásával, amelyeket Az óvodai nevelés országos Alapprogramja célja sugall, Gyermekképe megfogalmaz. Mely ezek?

Konkrét vonatkozásait bemutatva az alábbi szekció bevezetőt kívánom megtenni.

Ha a Gyermekkép megfogalmazása alapján a gyermek: -fejlődő személyiség ·        fejlődését genetikai adottságok és az érés sajátos törvényszerűségei, valamint ·        a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg -sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak -a személyiségének szabad kibontakozásához a személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó, és ennek következtében az óvodai nevelés gyermekközpontú a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). az óvodai nevelés általános feladatai:Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: 1.                 Az egészséges életmód alakítása, 2.                 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, 3.                 Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

a fejlődés elősegítése és a fejlesztés között milyen vonatkozásokban szükséges különbséget tenni – az óvodai nevelés céljában megfogalmazottak alapján

az önfejlődés inspirálása hogyan történjen a megfelelő pedagógiai légkör megteremtésével

*a testi és a lelki szükségletek alapfeltételének érvényesülésével (az óvodai nevelés feladatához igazodva)

*az alapvető testi szükségletek kielégítettségének érvényesülésével (az óvodai nevelés 1. feladatához igazodva)

*a tevékenység fejlődés inspiráló vonatkozásának érvényesülésével (az óvodai nevelés 3. feladatához igazodva)

*a gyermeki társas környezetben adódó viselkedés rendezésének vonatkozásával (az óvodai nevelés 2. feladatához igazodva)

*stb. --- (,amelyek ebben a szekcióban már nem nyernek megfogalmazást)

1.                A fejlődés elősegítése és a fejlesztés

Fejlesztés: a fejlődés segítését tudatosan megszervezett és segítő eljárások köre, valamint olyan tevékenységek tervezése és kínálása, amelynek szintje egy lépéssel megelőzi a gyermek aktuális fejlettségi szintjét. Miután az aktuális fejlettségi szint egyénenként változó, ezért a tevékenységek megtervezésekor nem feltétlenül az életkori meghatározottságot vesszük figyelembe.

A fejlesztő szándéknak az egyes gyermekek aktuális fejlettségi szintjéhez igazodónak kell lennie Ez a tény pedig megköveteli a gyermek aktuális fejlettségi szintjének ismeretét. Vajon ismeri-e az óvodapedagógus akár egy, akár minden gyermek vonatkozásában? Hiszen az aktualitás jelenti a gyermek, gyermekek adott aktuális állapotát is, de jelenti a diagnosztizált fejlettségi szintet is. Mikor történt ennek diagnosztizálása? Vajon azóta ugyanazon szinten stagnál az adott gyermek fejlettségi szintje? Nyilván nem. Ha feltételeznénk a stagnálást, akkor ez ellent mondana a fejlődés folyamat jellegének, hiszen a fejlődés az a folyamat, amelyben minden (élőlény) gyermek növekedik, gyarapodik, szervi működései tökéletesednek, mozgása egyre jobban összehangolt, pszichikus működései egyre magasabb szintre jutnak (Allport) - tulajdonságai fokozatosan kibontakoznak.

Nem lehet biztos az óvodapedagógus abban, hogy az adott szituációban pontosan ismeri a gyermek sajátosan reá jellemző aktuális fejlettségi szintjét, és így abban sem, hogy ehhez olyan fejlesztő tevékenységeket képes tervezni és kínálni, amelyekkel a gyermeket egy lépéssel az aktuális fejlettségi szintje meghaladására készteti. (Aktuális állapotának figyelembe vételéről pedig még nem is történt említés.)

Több kutató szerint a fentiek alapján megfogalmazható az, hogy nem a fejlesztő szándék megtervezése és annak lebonyolítása az igazán sikeresen járható út az óvodapedagógus számára akkor, amikor a gyermek óvodai fejlődését elő kívánja segíteni. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy vannak olyan esetek, amikor a fejlesztő óvodapedagógusok, a gyógypedagógusok, a pszichológusok végzettségük és szakmai tudásuk alapján a fejlődés megsegítésének ezt a módját is felhasználják, de a napi óvodapedagógiai gyakorlat nem teszi ezt lehetővé vagy az óvodapedagógus kompetenciája, és/vagy a gyermek aktuális fejlettségének szintje ismeretének hiányában.

Ezért is fontos szót ejteni a fejlődés elősegítéséről.Ez a kifejezés olyan indirekt hatásrendszer előtérbe helyezését szorgalmazza, amelyben érvényesülhet az a hatékony személyiségfejlődő folyamat, amely során

*a gyermek önmaga válik fejlődésének inspirálójává

Ennek a fejlődésnek feltételeit Carl Rogers:- től idézvekívánom megfogalmazni:

amely felkínálta a választás szabad lehetőségét,

A fenti idézet úgy értelmezhető, hogy a tápláló pedagógiai klíma előidézi a gyermeki önfejlődést. Teszi ezt azzal, hogy a gyermek szabad választása érvényesül azzal, hogy késztetése irányába mozdulhat, s abban a saját maga által választott lehetőségben teljes személyiségével képessé válik kellő nyitottsággal és aktivitással rész venni.

„Minden organizmus mozgással rendelkezik

saját inherens (benne rejlő) lehetőségeinek konstruktív beteljesítése terén.”

akkor az óvodapedagógus feladatai is könnyen megfogalmazhatóak a gyermek mindenek felett álló érdekei mentén. Előnyös és fontos, ha

• tudja és tájékozott a gyermekek életkorából adódó igényei, vágyai, érdeklődése, késztetései ismeretében,
• ismeri az egyes gyermekek egyéni sajátosságait, mind fejlődési tempója, mind aktuális állapota, mind személyisége aktuális késztetései tekintetében,
• megteremti azt a családias, szeretetteljes, elfogadó, nyitott – tápláló - pedagógiai légkört, amely az egyes és minden gyermek számára biztonságot áraszt,
• a fentiekhez igazodva olyan gazdag és változatos tevékenységrepertoárral rendelkezik, amelyből kínálva minden egyes gyermek megválaszthatja a számára legvonzóbbat, amelyben a választás által aktivitása biztosítottá válik, és így abban leginkább fejlődni képes,
• meg tudja válogatni az olyan pedagógiai hatásrendszert (módszereket, eszközöket, pedagógiai magatartást, szervezést, irányítási módot, technikákat stb.), amely az egyes gyermekek önfejlődését megtámogatja, inspirálja, előidézi, és a károsak kialakulását gátolja.

Így lehetséges az, hogy már az óvodás gyermek is alkotóan részt veszt saját személyisége konstruktív fejlődésében.

Minden gyermek érdeke így valósulhat meg, hiszen teljesül a gyermekek azon joga, miszerint mindegyikőjük a neki megfelelő bánásmódban részesül. Ez a fajta bánásmód meghozza a gyermeki elégedettséget, jó érzésekkel teli, nyitottságra késztető, mindamellett egyre magasabb rendű igényeket inspirál. Ezeknek az egyedi, reá jellemző igényeknek a kielégítése önmaga bátor próbálkozásaival törekszik.

A következőkben a gondolatkifejtés tárgya: Az önfejlődés inspirálása hogyan történjen a megfelelő pedagógiai légkör megteremtésével?

*Körmöci Katalin (ELTE TÓFK, adjunktus) a testi és a lelki szükségletek kielégítettségét mint alapfeltételt hangsúlyozza (az óvodai nevelés feladatához igazodva)

*Dr. Chrappán Magolna (főiskolai tanár, főigazgató-helyettes, Hajdúböszörmény) a tevékenység fejlődést inspiráló vonatkozásának érvényesülésével (az óvodai nevelés 3. feladatához igazodva) foglalkozik, míg

*(Barnáné Likovszky Márta (vezető szaktanácsadó, PSZKI, Csepel) a gyermeki társas környezetben adódó viselkedésrendezésnek módszertani fogásairól tájékoztat (az óvodai nevelés 2. feladatához igazodva).