A téma aktuális. Sokak sok területen, így nem csak az óvodai nevelésben, szakmai fogalmak között használják ezt a kifejezést, és természetesen saját területük vonatkozásában értelmezik. Mi az óvodai nevelés vonatkozásában tartjuk érdemesnek körüljárni. E cikk kapcsán három olyan összetevőt szeretnénk hangsúlyozni és kiemelni, amely megfontolásra alkalmassá teszi a projekt módszert az óvodai alkalmazásra.
Első összetevő:
Ha az óvodai nevelés célja az, hogy
• az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését,
• a gyermeki személyiség kibontakoztatását
elősegítse, életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével,
· a különböző fejlettségű, képességű, különböző fejlődési tempójú gyermekek jelenlétére, vagyis a „másság” sokaságának jelenlétére, és az ő sajátos fejlődésük elősegítésére,
· az ő fejlődésük elősegítése minden egyes gyermekek fejlődésének a biztosításával, elősegítésével történhet, nem pedig egy vezérelt, minden gyermek számára egyöntetű, egyszerre, azonos módon történő fejlesztéssel. Számomra ez olyan jellemzőkkel bír, olyan fejlődési közeget határoz meg, ahol természetes módon jelen van, jelen kell lennie:
*a fejlődés lehetőségeinek biztosításának,
*az egyes gyermekek igényei szerinti személyi és tárgyi feltételek megteremtésének,
*és a tevékenységekben való részvétel során a választás lehetőségének biztosításának.
Ezek a jellemzők azért olyan fontosak, mert különös hatékonysággal inspirálják azt, hogy a különböző fejlődési sajátosságokkal rendelkező gyermekek, sajátosságaiknak megfelelően önmagukhoz képest fejlődni tudjanak.
Ha a nevelés legfontosabb értéke: a konstruktív életvezetésre nevelés,
akkor az alábbi értékes tulajdonságok, jellemzők jelenléte annak kiváltójaként képes megmutatkozni.
* a problémaérzékenység, nyitottság, kíváncsiság, sikerorientáltság, döntőképesség az egyes problémák felfedezése, és az ahhoz való hozzáállás, amelyek nélkülözhetetlen elemként működnek;
* a kitartó, önálló, próbálkozó egyén, akit a megismerés, a felfedezés, a tudás vágya hajtja, és akinek önbizalma, sikerélménye van, képes a kudarc is elviselésére, amelyek majdan új próbálkozásra serkentik;
* és aki képes gondolatait képes kifejezi és megértetni is másokkal.
Ezen értékes tulajdonságok kialakulásának elősegítése egybeesik az óvodai nevelés céljában megfogalmazottakkal is, jelesül azzal, amely megalapozza és kibontakoztatja a gyermek sajátos, és harmonikus személyiségét. Ebben benne rejlik mindaz, amit a kibontakozó gyermeki és a társadalom által értékesnek tartott, elvárt személyiségjegyek összhangja meg tud alkotni.
A fentiek érdekében olyan tanulási-tapasztalatszerzésre kell lehetőségeket biztosítani, amelyben minden egyes gyermek számára elérhető:
*hogy a mindennapi életéből adódjanak a problémahelyzetek, mert azok érdeklik, azok veszik őket körül, azok megoldására késztetést éreznek;
*a döntés, a próbálkozás, az önállóság lehetősége, a sikerélményhez való jutás, a kudarc, a tévedés is legyen átélhető számára, mert ezek erősítik a jellemet, és ezek inspirálják a gyermeket önönmaga megvalósítása felé,
*abban vehessen részt, s ezáltal fejlődhessen, ami számára a leginkább vonzó. Mert:
„Minden gyermek abban fejlődik a legjobban, amiben jól érzi magát!”
Ha az óvodás gyermek tanulásának sajátosságai között a legjellemzőbbek:
1. A cselekvő aktivitás jelenléte, akkor pl.: a mézes sütemény elkészítése során a tészta nyújtása minden érdeklődő gyermek számára biztosított kell, hogy legyen,
2. Ha a helyzetek, tevékenységek, problémahelyzetek megoldása során az átélés lehetősége fontos az óvodás gyermek számára, akkor pl.: a valós élet problémáinak valós megoldására helyezzük a hangsúlyt. Pl.: Milyen ajándékot, miből, hogy készítsünk az Édesanyának?, ezt együtt döntsük el, és javaslataikat is valósítsuk meg, próbáljuk ki, esetleg -arra is rájöhetnek, hogy a javaslatuk-, ha nem megfelelő, el kell vetni.
3. Ha a sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás biztosítása lényeges az óvodás gyermek számára, akkor pl.: az ízlelésre, a tapintásra, a szaglásra, a látásra, a térészlelésre, az idő- és mennyiségészlelésre … a mézes sütemény készítése kiváló.
4. Ha a saját környezetéből szerzett problémák és azoknak a megoldása során a tapasztalási lehetőségek vonzóságát jó, ha biztosítjuk, akkor pl.: a csoportszoba átrendezése, karácsonyi dekorálása kielégítheti ezt a fajta igényét a gyermekeknek.
5. Ha „az akkor és ott” tanulás lehetőségének biztosítása, mint a gyermek lényeges életkori sajátossága a tanulás vonatkozásában (a gyermek belső késztetése és a külső inger ott, abban a helyzetben egymásra találnak), - akkor az élethelyzetekben adódó tapasztalásra akkor kell lehetőségeket biztosítani, amikor azok felmerülnek.
A fenti a három összetevőre (óvodai nevelés célja, távlati nevelési értékünk, az óvodás gyermek tanulásának sajátosságai) választ ad egyfajta módszer, a projekt módszer. Milyen jellemzőkkel bír a projekt módszer?
· A TÉMA – a projekt lehet:
* egy gyakorlati feladat, mint például egy hasznos tárgy / dolog megtervezése és kivitelezése (például: Szilvabefőtt eltevése, Kenyérsütés, Farsangi jelmez készítése, Csalamádé eltevése, Szüret, Madárkalács készítése, Terrárium készítése, Sziklakert építése az óvoda udvarára, Könyvkötés)
* egy esztétikai élmény átélése (például: Ovi-újság készítése, Betlehemezés, Szüreti mulatság, Anyák napja, Színházi előadás)
* egy probléma megoldása (például: A csoportszoba átrendezése, mert nem elég a hely a fiúknak az építő szőnyegen, Új hagymát szeretnénk enni!, Hová menjünk kirándulni?)
* valamilyen tevékenység elsajátítása (például: Kerékpározni tanulok, Varrás, Körmöcskézés, Szőnyegszövés)
* valamilyen tudás elsajátítása(például:A tél, A homok-ról, Az egészség-ről, A kutya-ról, A dió-ról, Az óvoda környéke-ről, Családom-ról…).
Ez a téma – a projekt - olyan jellemzőkkel bír, ami a gyermekek érdeklődésre, kíváncsiságra, felfedező kedvére, vállalkozó kedvére épít (Sziklakert építés, Kresz-park az óvoda udvarára, társasjáték készítése térben, kirándulás tervezése…), és a sokféle érdekes megkínált téma közül a leginkább vonzó választására ad alkalmat. Ez egyben idomul az óvodai tanulás sajátosságaihoz is.
A téma, a projekt feldolgozása, tevékenységek sorozatából áll, s a tevékenységek folyamatában közvetlen, konkrét tapasztalást biztosít (például: Szilvabefőtt télire = szilvaszedés, szilvavásárlás + mosás + válogatás + üvegmosás + szirupkészítés….stb.). Ezek a tevékenységek önként vállalt cselekvésben történnek, nem pedig a felnőtt által kreált feladathelyzetekben.
Ez a jellemző egyértelműen kielégíti az óvodai tanulás a fentiekben jelölt második sajátosságát.
„A gyermek abból okul leginkább, amit maga lát és figyel,
nem pedig attól lesz értelmes, ha elhiszi nevelője magyarázatát.”
· A cél, a probléma megoldása, a produktum létrehozása (pl.: sütemény, társasjáték, Anyák napi műsor), a tanulás pedig csak eszköz jellegű, csak a létrehozás hozadéka. Így, a sütemény készítése közben átélt alkotó tevékenység során tesz szert olyan tapasztalatokra, amelyek mind a mozgásos, mind a kognitív, mind a szociális, mind a kommunikatív személyiségszférákat fejlődésre bírja, megtanul mozgásos műveleteket, ismereteket épít be ízről, összetevőkről…, együttműködik társaival, új szavak, kifejezések rögzülnek stb.
Az előző példából érezhető, hogy a projekt módszer ezen sajátossága az óvodai tanulás sajátosságainak minden főbb jellemzőjével bír.
A projekt módszer ezen jellemzője (ugyanúgy, mint a következő is) az óvodai nevelés célja megvalósulását hangsúlyozza, szorgalmazza.
„Minden pedagógia hamis, amely nem elsősorban arra a személyre támaszkodik,
annak szükségleteire, legbensőbb énjére.”
· A konkrét projekt megtervezésének, a megvalósítás módjának jellemzői között fontos megemlíteni azt, hogy a projekt módszer során a témakiválasztástól (előkészítés, tervezés –tevékenységek egymásutánja, produktumok megválasztása-, lebonyolítás, közzététel) az értékelésig minden mozzanat a gyermekekkel együttműködve történik, amelyet a kooperatív munka, a munkamegosztás, az egyéni vállalás önkéntessége, a szabad önkifejezés és az önállóság hat át.
„Ha a kisgyermek szabadon nyúl a tapasztalatokért, átéli az életet.” (Bolyai Farkas)
„A szabad cselekvés mindig magasabb rendű, mint a kötelességből végzett.” (Freinet)
· A projekt módszer során a pedagógus szerepe sem a hagyományos módon alakul. Ez a szerep egyszersmind kibővül: egyrészt a bevonható partnerek körével (gyerekek, óvodapedagógusok, dajkák, szülők, társintézmények…), másrészt a feldolgozható témák tág körével. Ugyanakkor a pedagógus szerep módszertani szempontból sokkal konstruktívabb, hiszen átengedi a gyermekek számára mind a kezdeményezést, mind a lebonyolítást, mind a megszervezést, és olyan, főként indirekt hatásrendszert, módszereket alkalmaz, ami azoknak eredményességét elősegíti.
A következőkben a Kedves Olvasó számára javasolt, hogy a projekt módszer minden jellemző sajátosságát érdemes összevetnie a cikk elején hangsúlyozott három összetevővel. Az összevetés után láthatóvá válik, hogy a projekt módszer valóban alkalmas azok megvalósulásához, és jellegzetes vonásai következtében éppen előnyt is élveznek óvodai alkalmazásához.
Érezhető az is tehát, hogy a projekt módszer (ami elsősorban a megvalósulás módszertani oldalát hangsúlyozza) és projektek - témák – megválasztása, tevékenységekben való megvalósulása együtt érvényesülnek, és váltanak ki kedvező fejlődést elősegítő hatást a gyermekben. Ezért is tartom oly fontosnak, hogy olyan pedagógiai bölcsek közül válogassak ki értékes gondolatokat, akiket a hazai óvodapedagógus társadalom becsül, elfogad, és akik élete, munkássága mindannyiunk számára példa, és akik gondolatai e módszer alkalmazására is igazak.
Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye,
csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni.
A pedagógusnak új művészetet kell megtanulnia,
azt, hogy a gyermek segítőtársa és vezetője legyen, és elvezesse őt azokhoz az eszközökhöz,
amelyre akkori fejlődése fokán szüksége van. Maria Montessori
„A nevelőnek tehát az a dolga, hogy úgy mutassa meg a világot a gyermekeknek,
hogy saját érdeklődésével a gyermeket a közös felfedezésre csábítsa.” Gerő Zsuzsa
„Kezdeményezni, azután hagyni, hogy a gyermek szabadon kibontakoztathassa képességeit.
„A pedagógus feladata tehát csak a vezetés, az útmutatás:
ő csak segít, szolgál, míg a gyermek személyisége a maga erejénél fogva fejlődik,
mert a gyermek maga cselekszik.” Maria Montessori
„A nevelője kerüli a beavatkozást, de nem mulasztja el azt, ami feltétlenül szükséges.” Maria Montessori
A pedagógus legfontosabb feladata:
figyelni az egyes gyermek tevékenységét, és segítséget nyújtani, amikor erre szükségük van.
Segíts nekem, hogy magam is csinálhassam! Maria Montessori
És íme a cikk kifejtése során tetten érhető volt
- egy, a múlt századelő gyermekbarát pedagógusi elképzelésekből táplálkozó módszer, amelynek központi gondolata a gyermekből, a gyermek gondolkodásából és érzelmi igényéből való kiindulásból táplálkozik,
- megalkotóit a gyermek gyermeki mivoltának tisztelete és szeretete vezette, ezért át akarták menteni az oktatásba azokat az egységeket és tevékenységeket, amelyek a gyermeki értelemmel is átláthatóak és értelmesként megélhetőek,
- ezt, egy olyan valóságos élethelyzetvagyegy olyankomplex feladat problémájánakmegoldásában valósították meg, amely a gyermekeket a belátható és megfogható eredmény eleven örömével ajándékozta meg.
Tudom, hogy e cikk megírása és megjelentetése szükséges, mert olyan kezdeményezéseket, együttműködéseket ismerhetnek meg benne a pedagógusok, amelyek segítik korszerűsíteni mindennapi munkájukat.
– egyrészt: a didaktika „iskolásított” változatát teljességgel felrúgja (amelyek sajnos még élnek jelenleg is az óvodai tanulás jelen gyakorlatában), és olyan módszerekkel operál, amelyek az óvodai tanulás szempontjából az életkori sajátosságokhoz és az egyéni sajátos igényekhez igazodik. Ez is mutatja azt, hogy helyre kellene tenni a didaktika szerepét az óvodai tanulásban!
– másrészt azt is kiemelik, hogy gondolataik, szemléletük megegyezik az itt leírt gondolatokkal a projekt módszer használata nélkül is. Ezért is Ők, a most felkapott, a régit más szóval helyettesített leírás –projekt-módszer - befogadása ellen tiltakoznak.
Érdemes tehát átgondolni, mi az érték ebben a módszerben, és miért is érték az, és úgy formálni az óvodapedagógusi szemléletet, hogy az a gyermekek mindenek felett álló érdekeit szolgálja.
Az óvodai nevelés országos alapprogramja, Óvoda az ezredfordulón MKM Budapest, 1998.
Báthory Zoltán: Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának humanista üzenete. Óvodai Nevelés 1997/6.
Bihariné dr. Krekó Ilona-Dr. Hegyi Ildikó-Kanczler Gyuláné-Körmöci Katalin: A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai. ELTE TÓFK-Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2001.
Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány 2002.
Labancz Györgyi (szerk.): Óvodások környezeti nevelése. Réce-füzetek 5. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért, Budapest, 2001.
Lépésről-lépésre Óvodai Program. Soros Alapítvány, Hajdúböszörmény, 1997.
Görögné Docskai Éva-Lévai Antalné, Tölliné Kuttor Márta-Töviskei Antalné: A projektrendszer alkalmazási lehetőségei az óvodai gyakorlatban. Hajdúböszörmény, 1998.
Körmöci Katalin: Projekt módszer az óvodában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004.
Pálfi Sándor: A projektrendszer I., II.. Óvodai Nevelés 1999. 1., 2. szám
Dr.Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest, 2001.
Stöckert Károlyné: Nevelés és szabadság. Óvodai Nevelés 1998/7., 8.szám
Szigetváriné Kurta Jolán: Mi a projekt? Óvodai Nevelés, 1998/6. szám
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak. 1 rész: Kisgyermekkor. Park Kiadó, 1999.
Zsámboki Károlyné: Bence világot tanul. (Szerző kiadása)
Zsámboki Károlyné: Matematika projekt módszerrel. Óvodai Nevelés 1996/1,2,3,4,5. szám
Zsámboki Károlyné-Eperjesy Barnáné: Az óvodai élet építőkockái. Sopron 2003.
n Előkészület a projekt-téma kiválasztásához: ez a pedagógus feladata. Jelenti ez a gyermeki érdeklődés számbavételét, a lehetséges projekt-témák összegyűjtését, és minden egyes téma fejlesztő hatásainak, integrációs lehetőségeinek számbavételét,
n A projekt témák gyermekek elé terjesztése: a gyermekek választása. Jelenti ez az alábbiakat:
- a témával kapcsolatos már meglévő tudás, eddigi tapasztalatok számbavétele,
- információk gyűjtése, forrásuk feltárása, és az információk gyűjtésének megtervezése,
a szükséges eszközök beszerzésének megtervezése, a felelősök/vállalkozók/jelentkezők regisztrálása,
- az egyes tevékenységekhez idomuló produktumok kiválasztása, megadása,
- az egyes tevékenységek lehetséges sorrendjének összeállítása, véglegesítése, regisztrálása,
n A projekt tevékenységek lebonyolítása a regisztrált sorrend figyelembe vételével. Ezek a pedagógus és a gyermekek együttes tevékenységei, egyéni és közös, valamint kooperatív munkálkodása által létesülnek.
n Az egyes tevékenységek produktumainak közzététele: kiállítás rendezése, foto-kiállítás, képeskönyv kiállítása, videofilm bemutató, poszter, faliújság, dramatikus játék, előadás, táncház …. stb., és a meghívottak körének kiválasztása.
n A projekt értékelése: beszélgetéssel, az élmények felidézésével, újra átélésével.
- Előkészítő, koordináló, szervező, mind az óvodán belül, mind kívül
- Eszköz- és tevékenység feltételeket biztosító, elősegítő
- A gyermek előzetes tapasztalataira építő magatartás
- A gyermekkel való együttműködést szorgalmazó
- Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra
- A tevékenységbe integrált műveltségtartalmak kibontását elősegítő
- A szülőkkel való együttműködést elősegíti