Az óvodás gyermek testi szükségleteinek kielégítése
(Az óvodás gyermek önfejlődését inspiráló pedagógiai légkör,
szekcióbeszélgetésből formált cikk.
2005. szept. Óvodapedagógiai Konferencia)
A gyermekek testi komfortérzetének biztosítása alapvető feltétele az inspiráló pedagógiai légkör megteremtésének. Hiszen az a gyermek, aki testi szükségleteinek kielégítettségében akadályozott, annak fejlődésének és önfejlődésének gátat szab az arra való törekvése, hogy azok egyre sürgetőbb volta minél előbb a kielégítettség érzésével ajándékozza meg, és ennek következtében majdan visszanyerje komfortérzetét és szervezetének egyensúlyi állapotát.
Ezért is végeztem vizsgálatot az óvodai napi gyakorlat feltárására, amely bizonyos napirendi tevékenységek szervezésének módját volt hivatott feltárni. A vizsgálat 2001-ben közel 2000 óvónő kérdőíves formában közölt válaszát dolgozta fel. A válaszok a napirendi tevékenységek kötött időpontjait 65%-ban tartották követendőnek, és a fennmaradó 35% mutatott hajlandóságot arra, hogy a napirendben a folyamatosságot és a rugalmasságot biztosítsa. Pedig már az 1989-ben módosított Óvodai Nevelési Program is a jó napirend jellemzőiként a következőket fogalmazta meg:
· legyen a napirend folyamatos, vagyis ne legyenek várakozási idők,
· legyen rugalmas, amely lehetővé teszi a váratlan eseményekhez való igazodást anélkül, hogy sürgetés, sietés, kapkodás válna úrrá,
· valamint azt is megfogalmazta, hogy a fentiekből következően minden egyes gyermek életritmusa beleférhessen.
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja különösen hangsúlyozza a gyermek testi (és lelki) szükségleteinek kielégítését. Ez pedig értendő arra is, hogy az egész nap folyamán ennek kielégítettsége hozza meg a gyermek testi komfortérzetét, s ezáltal a testi komfortérzet hatni képes a lelki komfortérzetére is. Így válik a testi szükségletek kielégítése az inspiráló pedagógiai légkör egyik alapvetően fontos feltételévé.
Mégis, az óvodai gyakorlatban a vizsgálati adatok azt mutatják, hogy az óvodák pedagógusai és vezetői nem igazán tartják fontosnak a fentiek teljesülését. Ezért néhány terület vonatkozásában érdemes áttekinteni azokat a gyermeki igényeket, amelyek szükségletként előlépnek a napirend valamely időszakában, és mellérendelni a megvalósítási lehetőségeket és a hozzájuk tartozó szervezési feladatokat.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a megvalósítás mindig az egyes gyermekekben fellépő igényekhez igazodik, s mintegy előre vetítve azok kielégítésének sajátos, egyedi, differenciált módon történő módját.
Természetes, hogy az óvodába lépő gyermek szükségletei más színezetűek, esetleg más dominanciájúak, mint például az iskolába lépőké, vagy a családi környezetben nevelődőké, vagy akár a felnőttek szükségletei. Ugyanakkor reá jellemző módon valamilyen szükségletrendszert minden gyermek hozott magával a családi környezetből is.
Elsősorban alapvető testi szükségleteinekkielégítése jelent számárabiztonságot úgy, ahogy azt már megszokta, hiszen ő ebben a tekintetben, sok esetben szinte teljes mértékben kiszolgáltatott. Kiszolgáltatott azért, mert önmaga nem képes még minden esetben kielégíteni szükségleteit. Nem képes önállóan éhségét csillapítani, tisztálkodását, pihenését stb. önnönmaga számára biztosítani, és ráadásul lehet, hogy az óvodában másképp végzik a gyermekek.
Gyakori az olyan a gyermek, aki még felismerni sem képes ezen alapvető szükségleteit. Ám, ha ezek kielégítést nyernek, akkor megnyílik annak lehetősége, hogy jelentkezzenek más, magasabb rendű szükséglet iránti igény is. Így például: érdekes tevékenységek felé váljon nyitottá, vagy társat keressen egy játékeszközzel való játékhoz.
Továbbá biztonságot és a védettség érzését is megéli azzal, ha a viszonylagos állandóság megléte, a rendszeresen egymást követő, de rugalmas napirend is biztosított számára. Azonban, ha a gyermek például éhes – vagyis alapvető szükséglete hiányt szenved, akkor addig nem fog jelentkezni a tevékenység iránti vágy, vagy a benne való aktív részvétel igénye sem, míg a hiányállapot fennáll.
Az alábbi táblázatba foglalt területek kifejtése ezt kívánja hangsúlyozni, és szemléletessé tenni.
Testi szükségletek
„A gyermek érdeke mindenekfelett áll!”
A gyermek joga van ahhoz, hogy szükségletei kielégítést nyerjenek
Területei
Jogok, igények
|
Megvalósítás
lehetőségei
|
Szervezési feladatok - objektív feltételek: hely, idő, eszköz - szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb. |
A szükségletek kielégítés során beépülő értékek, szokások |
Pihenés, alvás
A gyermeknek szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen. -alvásigényének megfelelő ideig aludhat, pihenhet
|
- reggel, ha álmos biztosítani a lefekvés lehetőségét
- délután tovább alhat, ha lehet önmagától ébredhessen
-a nem alvók toleranciája, csend, csendes játék
-napirend rugalmas,
-életritmus egyéni
|
-békés, nyugodt, csendes, otthonos légkör megteremtése: szellőztetés, WC-használat, illó olajok, sötétítés, mese, andalító zene, takargatás, simogatás, jó éjt puszi (ahol zaklatott és parancsoló a légkör, ott rendre nem alszanak a gyermekek) - beviheti alvókákat, cumit stb. -hely, ágyak elhelyezése, nem fejtől-lábtól -csend, gyerekek toleranciája, minta alapján -barátja mellett fekhet
-óvodapedagógus mintája, elalvás körülményei, alvás alatti jelenléte, segítésre kész állapota (felriadás, „baleset” esetén) -nagyobbak, kevesebbet alvók szokásainak kialakítása -folyamatos ébredés
-tovább alvók keltegetése simogatással |
Az egészséges életmód mint érték beépülése és szokásainak alakítása az igények, hiányérzetek, szükségletek kielégülésének folyamatában történik. Így:
empátia, tolerancia, önuralom a társak és a barátai igényei iránt, alvási szokások, környezet rendje, önmaga egyre pontosabb megismerése, önkiszolgálása |
Területei
Jogok, igények |
Megvalósítás lehetőségei |
Szervezési feladatok - objektív feltételek: hely, idő, eszköz - szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb. |
A szükségletek kielégítés során beépülő értékek |
Mozgásigény –
mozgásigényénekmegfelelően mozoghat |
- napirendben meghatározott helyen és időben testnevelés -életritmusnak megfelelően mindennapi testnevelés alkalmával
-elegendő mozgási lehetőségek a csoportszobában, -udvari mozgás, levegőzés
-kirándulás, séta
-alkalom mozgásigény kielégítésére a másik csoportban szervezett mozgásos tevékenység is (nyitott csoportszobák, segítőkész óvodapedagógusok) -mozgásfejlesztő foglalkozások
-dadussal a tornaszobában
-szolgáltatások (úszás, torna, foot-ball, korcsolya, |
-gyermekismeret – gyermeki igények -udvari spontán és tervezett, irányított mozgásos játékok -mozgásfejlesztő eszközök biztosítása a csoportszobában vagy az öltözőben (tini-kondi, trambulin, füles-labda stb.) -tornaterem (ha van) időosztása -mozgásos játékok kezdeményezése csoportszobában, udvaron -a csoportszoba „kitágítása” -séta vonzó céllal, vagy csak nézelődve ráérősen -szánkózóhely, csúszkálási lehetőség, kresz-udvar, bicikli, roller, dömper -pancsoló, homokozó, udvari mászóka, vár, csúszda, pad, asztal, házikó, sátor… stb -kert munkák lehetősége (konyhakert, gyógynövénykert, fűszerkert, madáritató, virágoskert, fás-ligetes-csalitos, komposztáló, kerti szerszámoknak hely -óvodapedagógus és a dajka példája -udvar területének elkülönítetlensége, átjárhatóság, vendégeskedés a másik óvodapedagógusnál |
Az egészséges életmód mint érték beépülése és szokásainak alakítása az igények, hiányérzetek, szükségletek kielégülésének folyamatában történik. Így:
Saját igényeinek, képességeinek, korlátainak megismerése, önfegyelem, a kielégítettség érzésének tudatosítása, mozgás megszeretése, edzés, testi képességek fejlődése, kitartás, nehézségek leküzdése, eszközhasználat helyessége, kiélheti mozgáskedvét, másoknak is szervezhet, kisebbek iránti tolerancia, mozgások megmutatása, példamutatás stb. |
Területei
Jogok, igények |
Megvalósítás lehetőségei |
Szervezési feladatok - objektív feltételek: hely, idő, eszköz - szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb. |
A szükségletek kielégítés során beépülő értékek |
Tisztálkodás:
-WC-használat szükség szerint, amikor szükségét érzi -kézmosás igény szerint ….
-szájöblítéstől a fogmosásig a próbálkozásra biztatás |
- a WC-használat intimitás biztosítása elkülöníthetőséggel (függöny, ajtó) - tumultus elkerülése az igény szerinti használattal - tapasztalatcsere a csoportok között -fésülködés, fogmosás önállóság és a ruha rendezettsége a gyermek vágyait figyelembe véve önkiszolgálással -WC-használatra késztetés alkalmai: reggeli érkezéskor, udvari levegőzés előtt és után, lefekvés előtt, hazamenetel előtt |
- berendezés és eszközök célszerű elrendezése (szappan, fésű, tükör, törölköző, körömkefe, WC-papír, -elegendő WC papír (nagyság és réteg) - bizalom a gyermekben (egyedül kimehet, szól, ha készen van, stb.) -önállóság kipróbálása, egymásnak segítés -balesetmentesség, feltörlés igény és vállalás szerint -felelősök vállalással
- szakkönyvek, szakirodalom, továbbképzés igénye
|
Az egészséges életmód mint érték beépülése és szokásainak alakítása az igények, hiányérzetek, szükségletek kielégülésének folyamatában történik. -tisztaságérzett, rendezett, ápolt külső, higiénia szokásai -esztétikus megjelenésre törekvés -a környezet esztétikuma,
-az egészségesség érzése, komfortérzet tudatosul |
Az óvodás gyermek testi szükségleteinek kielégítése mind az óvodapedagógus, mind a dajka feladata. Ezért tisztában lehetnek azzal, hogy
Az óvodapedagógusnak kötelessége kell, hogy legyen:
A fentiek mentén érezhetően békésebbé válik a pedagógiai klíma, nyitottabbá, érdeklődőbbé válnak a gyermekek, nyugodtabbá a csoport, és természetesen az óvodapedagógus is.
Az az óvoda, ahol a gyermek mindenek felett álló érdekében történik a legalapvetőbb testi szükségletek kielégítése, az óvodapedagógus, a dajka és a vezető óvodapedagógus összehangolt munkája tetten érhető, szervezési, módszertani, eszközbeszerzési, munkakör-egyeztetési feltételei megoldottak, és a gyermek érzelmi biztonsága is biztosított, abba az óvodába szeretnek a gyermekek járni. És ez az óvodapedagógusokat és vezetőit büszkeséggel töltheti el.
Körmöci Katalin
Napirend: egymást követő, napi rendszerességgel végzett és időhatárok közé illeszthető tevékenységek sora, amely szolgálja a gyermekek életrendjét és hozzájárul az egészséges fejlődésük biológiai és pszichológiai feltételeinek megteremtéséhez. A napirend kialakítását befolyásolják:
- az intézménybe rendelkezésre álló időkeret és
- a tevékenységek mennyisége, időigénye.
Körmöci Katalin: Óvodapedagógiai kislexikon I-II. kötet. OKKER, Budapest, 2005. 64. oldal.