Menü

Körmöci Katalin

személyes weboldala

Az óvodás gyermek testi szükségleteinek kielégítése

(Az óvodás gyermek önfejlődését inspiráló pedagógiai légkör,

szekcióbeszélgetésből formált cikk.

2005. szept. Óvodapedagógiai Konferencia)

A gyermekek testi komfortérzetének biztosítása alapvető feltétele az inspiráló pedagógiai légkör megteremtésének. Hiszen az a gyermek, aki testi szükségleteinek kielégítettségében akadályozott, annak fejlődésének és önfejlődésének gátat szab az arra való törekvése, hogy azok egyre sürgetőbb volta minél előbb a kielégítettség érzésével ajándékozza meg, és ennek következtében majdan visszanyerje komfortérzetét és szervezetének egyensúlyi állapotát.

Ezért is végeztem vizsgálatot az óvodai napi gyakorlat feltárására, amely bizonyos napirendi tevékenységek szervezésének módját volt hivatott feltárni. A vizsgálat 2001-ben közel 2000 óvónő kérdőíves formában közölt válaszát dolgozta fel. A válaszok a napirendi tevékenységek kötött időpontjait 65%-ban tartották követendőnek, és a fennmaradó 35% mutatott hajlandóságot arra, hogy a napirendben a folyamatosságot és a rugalmasságot biztosítsa. Pedig már az 1989-ben módosított Óvodai Nevelési Program is a jó napirend jellemzőiként a következőket fogalmazta meg:

·        legyen a napirend folyamatos, vagyis ne legyenek várakozási idők,

·        legyen rugalmas, amely lehetővé teszi a váratlan eseményekhez való igazodást anélkül, hogy sürgetés, sietés, kapkodás válna úrrá,

·        valamint azt is megfogalmazta, hogy a fentiekből következően minden egyes gyermek életritmusa beleférhessen.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja különösen hangsúlyozza a gyermek testi (és lelki) szükségleteinek kielégítését. Ez pedig értendő arra is, hogy az egész nap folyamán ennek kielégítettsége hozza meg a gyermek testi komfortérzetét, s ezáltal a testi komfortérzet hatni képes a lelki komfortérzetére is. Így válik a testi szükségletek kielégítése az inspiráló pedagógiai légkör egyik alapvetően fontos feltételévé.

Mégis, az óvodai gyakorlatban a vizsgálati adatok azt mutatják, hogy az óvodák pedagógusai és vezetői nem igazán tartják fontosnak a fentiek teljesülését. Ezért néhány terület vonatkozásában érdemes áttekinteni azokat a gyermeki igényeket, amelyek szükségletként előlépnek a napirend valamely időszakában, és mellérendelni a megvalósítási lehetőségeket és a hozzájuk tartozó szervezési feladatokat.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a megvalósítás mindig az egyes gyermekekben fellépő igényekhez igazodik, s mintegy előre vetítve azok kielégítésének sajátos, egyedi, differenciált módon történő módját.

Természetes, hogy az óvodába lépő gyermek szükségletei más színezetűek, esetleg más dominanciájúak, mint például az iskolába lépőké, vagy a családi környezetben nevelődőké, vagy akár a felnőttek szükségletei. Ugyanakkor reá jellemző módon valamilyen szükségletrendszert minden gyermek hozott magával a családi környezetből is.

Elsősorban alapvető testi szükségleteinekkielégítése jelent számárabiztonságot úgy, ahogy azt már megszokta, hiszen ő ebben a tekintetben, sok esetben szinte teljes mértékben kiszolgáltatott. Kiszolgáltatott azért, mert önmaga nem képes még minden esetben kielégíteni szükségleteit. Nem képes önállóan éhségét csillapítani, tisztálkodását, pihenését stb. önnönmaga számára biztosítani, és ráadásul lehet, hogy az óvodában másképp végzik a gyermekek.

Gyakori az olyan a gyermek, aki még felismerni sem képes ezen alapvető szükségleteit. Ám, ha ezek kielégítést nyernek, akkor megnyílik annak lehetősége, hogy jelentkezzenek más, magasabb rendű szükséglet iránti igény is. Így például: érdekes tevékenységek felé váljon nyitottá, vagy társat keressen egy játékeszközzel való játékhoz.

Továbbá biztonságot és a védettség érzését is megéli azzal, ha a viszonylagos állandóság megléte, a rendszeresen egymást követő, de rugalmas napirend is biztosított számára. Azonban, ha a gyermek például éhes – vagyis alapvető szükséglete hiányt szenved, akkor addig nem fog jelentkezni a tevékenység iránti vágy, vagy a benne való aktív részvétel igénye sem, míg a hiányállapot fennáll.

Az alábbi táblázatba foglalt területek kifejtése ezt kívánja hangsúlyozni, és szemléletessé tenni.

Testi szükségletek

„A gyermek érdeke mindenekfelett áll!”

A gyermek joga van ahhoz, hogy szükségletei kielégítést nyerjenek

Területei Jogok, igények	Megvalósítás lehetőségei	Szervezési feladatok - objektív feltételek: hely, idő, eszköz - szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb.	A szükségletek kielégítés során beépülő értékek, szokások
Táplálkozás   „A gyermeknek kiegyensúlyozott táplálkozásra van szüksége.”   Igény szerint: -annyit és akkor ehet, amikor éhes, amennyit kíván - annyit és akkor ihat, amikor szomjas, amennyit kíván	-kocsi, tálca, tányérok a szokott helyen -étel, ital biztosítása (vaj, lekvár, méz, tea …) igény szerint, és kis porciókban is -folyamatos a reggeli 7.00-9.00 óra között igény szerint -folyamatos az uzsonna a felkelés és a távozás között igény szerint -ebéd adott időben, lehetőleg várakozási idő nélkül -evőeszközök használata -szokásrend ésszerű és belátáson alapul -kínálás, udvariasság -tálalás, szedés önkiszolgálással, -igény szerinti mennyiség,	-idősebb társak hatása - utánozható minták (kenyér megkenése, önkiszolgálás, segítségadás -reggeli igénye: ki, mikor éhes, evett-e, és mikor, megéhezett-e -óvónő, dajka szemlélete családiasságra törekvő, és együttműködésüknek látható jelei vannak -étkezés légköre vidám, nincs erőltetés -evőeszköz: használatát próbálhatja aszerint, ahogy késztetést érez a kipróbálásra (kés, villa)erőltetés nélkül, -megkóstolásra ösztönzés -az asztaltársaság baráti légköre (halk beszélgetés, barát mellett ülés, önkiszolgálás, segítés igény szerint)	Az egészséges életmód mint érték beépülése és szokásainak alakítása az igények, hiányérzetek, szükségletek kielégülésének folyamatában történik. Így: környezet rendje, esztétikus terítés, az asztalnál való viselkedés, csukott szájjal rágás, teli szájjal nem beszélünk, eszközök használata, az önkiszolgálás, a társak iránti udvariasság, a segítőkészség, a példamutatás, a szorgalom, stb.

Területei Jogok, igények	Megvalósítás lehetőségei	Szervezési feladatok - objektív feltételek: hely, idő, eszköz - szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb.	A szükségletek kielégítés során beépülő értékek, szokások
Pihenés, alvás   A gyermeknek szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen.   -alvásigényének megfelelő ideig aludhat, pihenhet	- reggel, ha álmos biztosítani a lefekvés lehetőségét - délután tovább alhat, ha lehet önmagától ébredhessen -a nem alvók toleranciája, csend, csendes játék -napirend rugalmas, -életritmus egyéni	-békés, nyugodt, csendes, otthonos légkör megteremtése: szellőztetés, WC-használat, illó olajok, sötétítés, mese, andalító zene, takargatás, simogatás, jó éjt puszi (ahol zaklatott és parancsoló a légkör, ott rendre nem alszanak a gyermekek) - beviheti alvókákat, cumit stb. -hely, ágyak elhelyezése, nem fejtől-lábtól -csend, gyerekek toleranciája, minta alapján -barátja mellett fekhet -óvodapedagógus mintája, elalvás körülményei, alvás alatti jelenléte, segítésre kész állapota (felriadás, „baleset” esetén) -nagyobbak, kevesebbet alvók szokásainak kialakítása -folyamatos ébredés -tovább alvók keltegetése simogatással	Az egészséges életmód mint érték beépülése és szokásainak alakítása az igények, hiányérzetek, szükségletek kielégülésének folyamatában történik. Így: empátia, tolerancia, önuralom a társak és a barátai igényei iránt, alvási szokások, környezet rendje, önmaga egyre pontosabb megismerése, önkiszolgálása

Területei Jogok, igények	Megvalósítás lehetőségei	Szervezési feladatok - objektív feltételek: hely, idő, eszköz - szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb.	A szükségletek kielégítés során beépülő értékek
Mozgásigény – mozgásigényénekmegfelelően mozoghat	- napirendben meghatározott helyen és időben testnevelés -életritmusnak megfelelően mindennapi testnevelés alkalmával -elegendő mozgási lehetőségek a csoportszobában, -udvari mozgás, levegőzés   -kirándulás, séta -alkalom mozgásigény kielégítésére a másik csoportban szervezett mozgásos tevékenység is (nyitott csoportszobák, segítőkész óvodapedagógusok) -mozgásfejlesztő foglalkozások -dadussal a tornaszobában -szolgáltatások (úszás, torna, foot-ball, korcsolya,	-gyermekismeret – gyermeki igények -udvari spontán és tervezett, irányított mozgásos játékok -mozgásfejlesztő eszközök biztosítása a csoportszobában vagy az öltözőben (tini-kondi, trambulin, füles-labda stb.) -tornaterem (ha van) időosztása  -mozgásos játékok kezdeményezése csoportszobában, udvaron -a csoportszoba „kitágítása” -séta vonzó céllal, vagy csak nézelődve ráérősen -szánkózóhely, csúszkálási lehetőség, kresz-udvar, bicikli, roller, dömper -pancsoló, homokozó, udvari mászóka, vár, csúszda, pad, asztal, házikó, sátor… stb -kert munkák lehetősége (konyhakert, gyógynövénykert, fűszerkert, madáritató, virágoskert, fás-ligetes-csalitos, komposztáló, kerti szerszámoknak hely -óvodapedagógus és a dajka példája -udvar területének elkülönítetlensége, átjárhatóság, vendégeskedés a másik óvodapedagógusnál	Az egészséges életmód mint érték beépülése és szokásainak alakítása az igények, hiányérzetek, szükségletek kielégülésének folyamatában történik. Így: Saját igényeinek, képességeinek, korlátainak megismerése, önfegyelem, a kielégítettség érzésének tudatosítása, mozgás megszeretése, edzés, testi képességek fejlődése, kitartás, nehézségek leküzdése, eszközhasználat helyessége, kiélheti mozgáskedvét, másoknak is szervezhet, kisebbek iránti tolerancia, mozgások megmutatása, példamutatás stb.

Területei Jogok, igények	Megvalósítás lehetőségei	Szervezési feladatok - objektív feltételek: hely, idő, eszköz - szubjektív feltételek: légkör, élmények, minták, személyi feltételek, módszerek, stb.	A szükségletek kielégítés során beépülő értékek
Tisztálkodás:   -WC-használat szükség szerint, amikor szükségét érzi -kézmosás igény szerint …. -szájöblítéstől a fogmosásig a próbálkozásra biztatás	- a WC-használat intimitás biztosítása elkülöníthetőséggel (függöny, ajtó) - tumultus elkerülése az igény szerinti használattal - tapasztalatcsere a csoportok között -fésülködés, fogmosás önállóság és a ruha rendezettsége a gyermek vágyait figyelembe véve önkiszolgálással -WC-használatra késztetés alkalmai: reggeli érkezéskor, udvari levegőzés előtt és után, lefekvés előtt, hazamenetel előtt	- berendezés és eszközök célszerű elrendezése (szappan, fésű, tükör, törölköző, körömkefe, WC-papír, -elegendő WC papír (nagyság és réteg) - bizalom a gyermekben (egyedül kimehet, szól, ha készen van, stb.) -önállóság kipróbálása, egymásnak segítés -balesetmentesség, feltörlés igény és vállalás szerint -felelősök vállalással - szakkönyvek, szakirodalom, továbbképzés igénye	Az egészséges életmód mint érték beépülése és szokásainak alakítása az igények, hiányérzetek, szükségletek kielégülésének folyamatában történik. -tisztaságérzett, rendezett, ápolt külső, higiénia szokásai -esztétikus megjelenésre törekvés -a környezet esztétikuma, -az egészségesség érzése, komfortérzet tudatosul

Az óvodás gyermek testi szükségleteinek kielégítése mind az óvodapedagógus, mind a dajka feladata. Ezért tisztában lehetnek azzal, hogy

• a fellépő testi igények, szükségletek a gyermek viselkedéséből következtethetőek, így tetten érhetőek, így a kielégítésre van mód,
• eleinte a gyermek általában nincs tisztában ezekkel a fellépő szükségletekkel, és azzal sem, hogy mely érzések milyen szükséglete megjelenését éreztetik vele, csak diszkomfort érzete jelzi számára, és az óvodapedagógus számára is. A későbbiekben azonban a jelzések tudatosulnak a gyermekben.
• Kielégítetlenség esetén állapotában kedvező változás következik be, megnyugvás, nyitottság, érdeklődés stb.

Az óvodapedagógusnak kötelessége kell, hogy legyen:

• Elégítse ki a gyermekben jelentkező szükségleteit,
• Ismertesse fel, fedeztesse fel, ébressze rá a gyermeket a jelentkező szükségleteire, és tudatosítsa benne szükségleteit,
• Segítse elő, hogy kultúrált, szocializált formában elégítse ki szükségleteit.
• A rendszeres szükséglet-kielégítés mentén érje el, hogy a gyermekben az egészséges életmód ezen szokásai kialakulhassanak, és értékként beépülhessenek a gyermeki személyiségbe.

A fentiek mentén érezhetően békésebbé válik a pedagógiai klíma, nyitottabbá, érdeklődőbbé válnak a gyermekek, nyugodtabbá a csoport, és természetesen az óvodapedagógus is.

Az az óvoda, ahol a gyermek mindenek felett álló érdekében történik a legalapvetőbb testi szükségletek kielégítése, az óvodapedagógus, a dajka és a vezető óvodapedagógus összehangolt munkája tetten érhető, szervezési, módszertani, eszközbeszerzési, munkakör-egyeztetési feltételei megoldottak, és a gyermek érzelmi biztonsága is biztosított, abba az óvodába szeretnek a gyermekek járni. És ez az óvodapedagógusokat és vezetőit büszkeséggel töltheti el.

                                                                       Körmöci Katalin