Menü

Körmöci Katalin

személyes weboldala

2

Körmöci Katalin

Az óvodai tanulás tartalmának

integrált megjeleníthetősége

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy minden életkorú gyermeket taníthattam, az óvodáskorúaktól a felsőfokú tanulmányukat végző hallgatókig. A legnehezebb átmenetet a tanítóból óvodapedagógussá válásomat kísérte. Talán ez is hozzájárult szakmai pedagógiai érdeklődésem, oktatói területem kiválasztásához.

Diplomáim alapján tanítóból lettem óvodai szakértő, megszínezve pedagógiai és matematikai végzettséggel. Ezek együttese nemcsak elősegítette racionális látásmódomat, hanem ráébresztett arra is, hogy nem lehet az iskolai élet - módszer-hatás-tanítás-tananyag-szervezés …stb. - bevált rendszerét lekódolni az óvodai életszervezésre, így az óvodai tanulásra sem.

Az óvodás gyermek nem kicsinyített iskolás,

A válasz megfogalmazása során a fejlődés irányát kell figyelembe venni. Ez a legkarakterisztikusabb érv, amely válaszom alátámasztásául szolgál.

Ugyanis a személyiség fejlődése alulról építkezik:

Az óvodáskorra jellemző sajátosságok átalakulnak az iskoláskorra jellemző sajátosságokká, így tetten érhető a fejlődés.

Az óvodáskorra jellemző sajátosságok az óvodás gyermekre jellemző szükségletekből táplálkoznak, míg az iskoláskorra jellemző sajátosságok, az iskoláskorra jellemző szükségletekből táplálkoznak. Ez pedig a fejlődés eredménye, vagyis az óvodai sokoldalú szeményiségfejlődés elősegítésének hozadéka.

A következő válogatásban a tanulás szempontjából a mindkét életkorra jellemző sajátosságok közül emelnék ki néhányat:

Tovább gondolkodva arról, hogy a tapasztalatszerzés tartalmi megjelenítése hogyan hozható gyermekközelbe, jó, ha azt szemléletes formában áttekintjük, diagramok és példák segítségével. A műveltségtartalom megjeleníthetősége az óvodában az alábbiakban szemléltethető:

Játék, mozgás, mese, verselés, kézimunka, környezeti nevelés, matematikai tevékenység, munka jellegű tevékenységek.

Ilyen esetben a tartalom külön-külön tevékenységben jelenik meg, közöttük a tartalmi kapcsolat nincs kimunkálva.

Komplex az olyan tevékenység, amelynek összetettsége abban rejlik, hogy többféle fejlesztési terület, műveltségtartalom kapcsolódik össze egymás után, tartalmi kapcsolatuk alapján, miközben mindegyikük megőrzi sajátos, önmagára jellemző struktúráját.

·         egyik tevékenységből a másikba való átvezetés

Az ilyen esetben az egyes tevékenységek tartalmi kapcsolata alapján adódik az átvezetés lehetősége,.

                                                                                    környezeti nevelés

Például: mozgás, mindennapi testnevelés alkalmával az állatok mozgását utánozzuk (békaugrás, fókamászás, mackójárás, nyuszi-ugrás, sánta róka, pókmászás, …), s pihenésképpen beszélgetünk a megjelenített állatok életfeltételeiről.

·         egyik tevékenységbe beleágyazódik a másik tevékenység akkor, amikor a tartalom szerint erre alkalom, lehetőség nyílik (például: játékba a mozgás, vagy a matematika, vagy környezeti nevelésbe a mozgás…)

Például: pillangókat nyírunk, színezünk, közben időt szakítunk A három pillangó című mese előadására. Ilyenkor kézimunka tevékenységbe ágyaztuk a mesét, majd folytatjuk a kézimunka tevékenységet.

Más esetben a környezeti tevékenységbe is ágyazható a mese akkor, ha a tavaszról való beszélgetés közben szó kerül a virágokról és a tulipánról, és ennek kapcsán meséljük el A három pillangó című mesét.

·         valamely élménybe, témába, eseménybe vagy bármely elfoglaltságba való olyan jellegű beleágyazódás, amely többféle tevékenység egymásutánját is lehetővé teszi

Például: A tavasz kapcsán ellátogatunk a virágpiacra. Vásárolunk tavaszi virágokat is, tulipánt, szegfűt, hóvirágot, jácintot…. Másnap reggel a vázában illatozó virágok fogadják a gyermekeket, akik inspirálva érzik magukat a virágárus játékra. Elrendezzük a virágokat sokféle szempont szerint (matematika), majd megbeszélhetjük azt, ahogy célszerű gondozni (környezeti). Ha elfogyott a virág, készíthetünk papírból hajtogatással, vagy más technikával (kézimunka), énekelhetünk és játszhatunk Fehér liliomszál…, Bársony ibolyácska…, sőt majd elmesélhetjük A három pillangót is. Eközben van, aki játszik, van, aki kézimunkázik, és van, aki mesét hallgat.

A műveltségtartalom integrált megjelenítése a tapasztalatszerzés során:

Integrált megjelenítés: az óvodapedagógiában olyan gyermeki tevékenység során valósul meg, amelyben egy műveltségi területhez kapcsolódó tevékenységbe beleolvad egy másik műveltségi területhez kapcsolódó tevékenység tartalma, miközben alárendelődik annak, és struktúrája elveszti önállóságát az egész struktúrának erősítése érdekében.

Néhány fajtája:

-        játékba integrált tanulási tevékenység (boltos játékba matematika: fizetés, áruk válogatása, megmérés). Ilyenkor a számosság, a több, a kevesebb, az elvétel csupán a boltos játék tartalmát hivatott építeni, csak az azzal kapcsolatos tartalmat a boltos játék összefüggésében tapasztalja meg;

-        munka jellegű tevékenységbe integrált tanulási tevékenység (például: kerti munkába matematika: ágyáskijelölés, kimérés)

-        valamilyen tanulási tevékenységbe egy másik tanulási tevékenység integrálása (például: mozgásba matematika: pár, irányok, dobások száma, Hányat fogott meg?)

-        kirándulásba, sétába integrált valamilyen tanulási tevékenység (például: környezeti nevelés, termések, növények, állatok, természet, éneklés, mozgás, szabályjáték, Komámasszony hol az olló)

-        témába integrált tanulási tevékenység (például: A kenyér, Az állatok... A kenyér: benne rejlik a búzáról, a lisztről, az aratásról, a nyárról, az emberek munkájáról, a mennyiségekről, a mérésről, … adódó tartalmak megjelenítése)

-        hagyománykörbe integrált tanulási tevékenység (például: farsangozásba táncolás, éneklés, verselés, álarc készítése, jelmezkészítés)

-        ünnepkörbe integrált tanulási tevékenység (például: Húsvét, tojásfestés, díszítés, vonalak, pontok, körök, tojás eredete, a tojásfesték anyagai, kellékei))

-        élménykörbe integrált tanulási tevékenység (például: Új mászókát kaptunk!, mozgás, matematika, környezeti nevelés, egészséges életmód)

-        szükséglet-kielégítésbe integrált tanulási tartalom (például: mozgásszükséglet kielégítésekor egészséges életmód, sorversenyek, szabályjátékok, matematika, több-kevesebb)

-        gondozásba integrált tanulási tartalom (például: fogmosáskor fogkrém mennyisége, víz halmazállapota, úrtartalom, egészséges életmód)-         stb.

A fenti megjelenítés azt kívánja szemléltetni, hogy a négyszög a lehetséges keretet jelenti, amibe integrálható az alkalomnak megfelelő tanulási tevékenység (ek) tartalmai; így a témába, a gondozásba, az élménykörbe, ünnepkörbe, stb.   A tartalom integrált megjelenítése akkor tart számot igazán érdeklődésre, ha a keret, amibe a tartalom beleintegrálódik, a gyermeket érdeklő eseményekből, élethelyzetekből táplálkozik. Az alábbiakban ehhez adok egyfajta válogatást. Az alábbi témaajánlatok azok, amely témák érdekesek lehetnek az óvodás gyermek számára, és ez által motiválttá teszik a tapasztalatszerzést. Ezek felkeltik kíváncsiságukat, megismerési vágyukat, így önként, örömmel kívánnak részt venni a tapasztalatszerzésben.   Ugyanis: A gyermeknek joga van: „Hogy szabadon megválaszthassa az őt érdeklő tevékenységet.” Körmöci Katalin (ELTE TÓFK, Neveléstudományi Tanszék, adjunktus) előadása Győrben, annak cikké formált változata

1

Tehát, mint a fentiekből látható volt, egy-egy témában tetten lehetett érni a sokféle, vele kapcsolatba hozható műveltségtartalmakat, amelyek kibonthatók az adott téma feldolgozása során.

Minden, ami a gyermek környezetével kapcsolatba hozható, fontossá tehető számára, és épülésére szolgál. Ezért a következőkbe egyetlen tartalom kiválasztásával kívánok olyan téma-kínálatokat bemutatni, amelyek érdeklik a gyermeket. Teszem ezt különféle tevékenységekben azért, hogy láthatóvá váljék, mennyire nem köthető egyetlen tevékenységhez az egyféle tartalom.

Tartalom: az egészség – az egészség megóvása, a betegség megelőzése, az ápolás, a gondozás, a gyógyítás

·      Kisbaba született Marikáéknál: ennek kapcsán Marika élménybeszámolója, majd a gyermekek által választott családjáték során babafürdetés, családi élet változása, gondozási teendők, gondoskodás fontossága, az egészség megóvása.

·      Vagy: Sok a beteg az óvodában, s ilyenkor alkalom nyílik a következőkre: ki hiányzik, miért? Talán beteg? Milyen betegségben szenved, orvos, orvosi rendelő, váróterem, orvos gyógyító munkája, a beteg étkezése, gondozása, egészség megóvása, miközben az orvosos játék bontakozik ki.

·      Baba-divatbemutató: egyszerűen a családjátékból is kibomolhat. Ilyenkor alkalom nyílhat a következőkre: öltöztetés, évszakok és az öltözködés, izzadás és eredménye, hűléses megbetegedések, ápolása, gyógyítás, betegség lefolyása, időtartama, megelőzése.

·      Erdei futóverseny rendezése: győztesek, kimelegedés, megfázás.

Kínálható tevékenységek, amelyekben a tartalom megvalósulhat:

·      Versenyjátékban sorversennyel kint az udvaron a levegőzés során, amelyben a mozgásanyag lehet a fa körül mászás, a pad alatt kúszás, fókamászás, pókjárás, rákjárás.

·      Kincskeresés az udvaron. Ilyenkor az útmutatás levélben is adhatjuk. „A cseresznyefa és az almafa körül pókjárás, a mászóka alatt kúszás, a homokozó padján négykézláb-mászás, 4 lépés a csúszda felé.

·      Csoportszobában „Babaverseny szülőkkel”, esetleg esti családi torna alakulhat ki a családjátékból. Mozgásanyaga azonos, de úgy válogatott, hogy a „szülők” végzik a mozgást (a gyerekek), a gyermekeiknek (babák) meghatározott helye van a szülőnél (hátán, ölében, karján, pocakján). Ez a játék farsangi vagy gyermeknapi játékok során is vonzó lehet.

Tartalom: tájékozódás térben: előtt, mögött, mellett, kívül, belül, jobbra, balra

·      Kincskeresés, amelyben az utasítások a fenti tartalomra vonatkoznak.

·      Koszorú, koszorú … című dalos játék, amelynél meg kell határozni, merről hallja a hangot.

·      Bizalom-játékban: jobbra hármat lépj, lépj előre kettőt.

·      Labirintusban való közlekedés babával, autóval térben megépített úton.

A fenti kínálatok tehát a tanulás tartalma által meghatározottak. A tartalmat olyan módon tettem vonzóvá, hogy az a gyermek érdeklődésére számíthasson. Az azonos tartalom megjelenítésére tevékenységek voltak alkalmasak, amelyek szintén az óvodás gyermek élményanyagára épülhet.

A fenti variációk során előtűnnek Carl Rogers önmagához intézett kérdései a nevelésről:

„Tudok-e segíteni a fiataloknak abban, hogy megőrizzék egyik legértékesebb tulajdonságukat: tágra nyílt szem, állhatatos, vezérlő kíváncsiságukat önmagukkal és a körülvevő világgal szemben?

Tudok-e vajon elég kreatív lenni ahhoz, hogy kapcsolatba hozzam őket olyan emberekkel, élményekkel, könyvekkel – mindenfajta erőforrással és eszközzel -, amelyek serkentik a kíváncsiságukat, és táplálják az érdeklődésüket?

Ha valamilyen csoda folytán igennel tudnék válaszolni az előbb feltett kérdések legtöbbjére, akkor azt hiszem, az igazi tanulás serkentője lennék. Segíteni tudnék abban, hogy felszínre kerüljenek azok a hatalmas lehetőségek, amelyek a fiatal emberekben lakoznak.”         (Carl Rogers)

Úgy gondolom, hogy a tartalom megjelenítésének különféle módjai kikényszerítenek az óvodapedagógusból egyfajta olyan szemléletmódot, ami Carl Rogers megelégedettségére is szolgálna azáltal, hogy a gyermek érdekeit tudja szem előtt tartani. Mert a fentiek során:

§         A gyermek maga dönthet arról, hogy akar-e tanulni

§         A gyermeket a tanulási folyamatra könnyű megnyerni

§         A gyermeket olyan tanulási élményben lehet részesíteni, hogy az élvezetessé válik számára

§         A gyermek motívumait megértve, ha kell át is tudjuk alakítani azokat, fejlődését elő is tudjuk segíteni

§         Az ilyen tapasztalatszerzések során kevesebb időt áldozunk arra, hogy mi zavarja a gyermek viselkedésében a pedagógust, helyette arra törekszünk, hogy magatartását befolyásoljuk olyan irányba, amely a gyermek céljait a helyes irányba befolyásolják; ugyanis a fegyelmezések és a figyelmeztetések nem változtatják meg a gyermeket alapvetően.

„ A gyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magára hagyjuk, hanem, hogy segítő szeretettel köréje emeljük a megfelelő környezetet. Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről.” /Montessori/

Felhasznált irodalom:

Brezsnyánszky László (szerk.): A bátorító nevelés alapjai.
Altern füzetek 10., Budapest, Iskolafejlesztési Alapítvány, 1998.

Dr. Kiss Tihamér: A gyermek értelmi fejlesztése az első hat életévben Piaget szellemében. (Piaget Alapítvány gondozásában) Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen l992.

Körmöci Katalin: A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában

Skiera, Ehsenhard: A gyermek alapvető lelki szükségletei és figyelembevételük az iskolában. Egy antropológiai pedagógia alapvonásai. ELTE TFK Neveléstudományi Tanszék Közleményei.

Stöckert Károlyné: A foglalkozások újraértelmezése. Óvodai Nevelés 2000/7. szám

Szenes Andrea: Igen. Élmények és töprengések Carl Rogers személyközpontú pszichológiájáról. Relaxa, 1991.

Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek – a pszichológus szemével. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.