Menü

Körmöci Katalin

személyes weboldala

4

1. A cím keletkezése
2. Hol található a matematika az óvodai nevelésben?
3. Mi motiválta a szakembereket arra, hogy az óvodai nevelés matematikai tapasztalatai szerzésének módszertani elveit a jelenlegi módon fogalmazzák meg?
4. Mi a feladata az óvodapedagógusnak a matematikai tapasztalatok szerzésével kapcsolatosan?

1. A cím keletkezése:

A célom abból az elkötelezettségből táplálkozott, hogy az óvodai élet mindennapjaiban a gyermekek érdekét mindenek felett fontosnak tartsam. Ebbe a gondolatba természetes módon beletartozik az is, hogy a gyermeki tevékenységek is a gyermekek érdekeit szolgálják, - ezek között szerepel a matematikai tapasztalatszerzés, mint tevékenység is – tehát az is a gyermek érdekeit kell, hogy szolgálja. Ehhez szeretnék hozzájárulni az előadásommal, és a belőle készült cikkel is.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja megjelenésével, sajnos egyfajta bizonytalanság erősödött fel e témában. A régi módon értelmezett matematikai foglalkozások eltűntek a rendelet sorai között, helyette matematikai tapasztalatokat említett. Továbbá a matematikai tapasztalatok elvesztették önálló megjelenésüket, csak más tevékenységbe ágyazva vált értelmezhetővé. Ez a tény, értelmezési és alkalmazási bizonytalanságot szült a gyakorló óvodapedagógusok körében. Megoldására az alapprogram tág lehetőséget biztosított, élt a pedagógiai szabadság megfelelő tág értelmezésével.

Ezért úgy éreztem, hogy a fenti változás következtében keletkezett dilemmák tettenérésére és kezelésére egy akkreditált tanfolyam keretében választ és segítséget tudok adni. Mindezt úgy kívántam megvalósítani, hogy az óvodapedagógus kollégákkal együtt gondolkozzunk a tanfolyam alatt, ezáltal megérthetem feszültségeiket, és együtt kereshetjük a megoldásra adható válaszokat.

Ennek a matematika tanfolyamnak adtam ezt a címet: Hová bújt a matematika?A cím, és a tanfolyam sikeresnek bizonyult. Közel 300 - 400 kolléga vett részt már ezen a tanfolyamon. A tanfolyam egyértelműen gyakorlati jellegű, amelyhez a hozzá tartozó szakmai elmélet - pedagógia, matematika, módszertan – áttekintése ad megfelelő szakmai tudatosságot. A tanfolyami elvek mélyebb összefüggéseinek feltárására, néhány kérdésének megválaszolására itt, e konferencia keretei között is szeretnék kitérni. Mindezt azért teszem, mert ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása továbbra is a dilemmákból adódó feszültségek oszlatására szolgálhatnak.

2. Hol található a matematikai tapasztalatszerzés az óvodai nevelésben?

a.      Mit ír elő az Óvodai Nevelés országos alapprogramja?

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a Külső világ tevékeny megismerése megnevezésű tevékenységforma keretébe sorolja a matematikai tapasztalatok szerzését. Ez az elgondolás egy fontos szakmai érv következménye. Ez a szakmai érv az óvodás gyermek kíváncsiskodó, nyitott, aktív, tevékeny sajátosságaiból táplálkozik, amellyel arra érez állandó késztetést, hogy környezetét felfedezze, megismerje, hatást gyakoroljon reá. Ebbéli tevékenysége során alkalma van / lehet arra is, hogy megszerezze matematikai jellegű tapasztalatait is.

(E gondolat részletesebb kifejtése később történik, miután az óvodás gyermek sajátosságainak elemzése összefügg az előadásom 3. kérdésének megválaszolásával is.)

b.      Mi a mai gyakorlat az óvodai nevelésben?

Egy, az óvodapedagógusok körében végzett vizsgálat adatait szeretném bemutatni, amelyek alapján kívánom levonni a következtetést arról, hogy milyen bizonytalanságok mutatkoznak a jelenlegi óvodai gyakorlat matematikával kapcsolatos értelmezése során.

A matematikai tartalom megjeleníthetőségét a vizsgálatban résztvevők a tevékenységfajták széles skáláján jelenítették meg. Az alábbi táblázat ezeket a különböző lehetőségeket mutatja be. A táblázatban arra törekedtem, hogy a választás gyakoriságát is kimutassam. Ezt úgy értem el, hogy a lehetőségeket sorrendbe tettem 1-5-ig.
Az alábbi sorrend alakult ki:

3

A fenti táblázatból kitűnik, hogy a nagyközségi és a városi óvodák leginkább a játékban, míg a kisközségi óvodák a környezeti tevékenységben – hivatalosan a külső világ tevékeny megismerése tevékenységben – jelenítik meg leginkább a matematikai tartalmat. A játéktevékenységben való matematikai tapasztalatszerzés helyesnek mondható mindaddig, amíg a játéktevékenységbe helyezett matematikai tartalommegtapasztalása nem töri meg a résztvevők játéktevékenységének intimitását.

A táblázat adatai közötti egyéb érdekes összefüggés szakmai értékelésétől ebben a cikkben eltekintek. Az viszont látható, milyen szélsőséges a gyakorlati megvalósulás.

Milyen választ adunk mi oktatók –a matematikai, óvodapedagógiai és fejlődés-lélektani tudományok alapján?

A válasz megadásához ajánlom, hogy vizsgáljunk meg egy-egy tevékenységet –nevezetesen hármat: játékot, rajz-kézimunkát és mozgást -, és keressük meg azt, hogy valóban „belebújt-e a matematika?” Mert, ha igen, tetten érhető benne, akkor tudatosan és tervszerűen mi is belebújtathatjuk az óvodai élet mindennapjainak tevékenységei folyamatába.

2

A fenti példák tükrében egyértelműen megállapítható, hogy mindhárom tevékenységben találtunk matematikai tartalmakat, vagyis alkalmas matematikai tapasztalatok szerzésére. Ez azt jelenti, hogy más tevékenységekben is benne rejlenek olyan matematikai tartalmak, amelyeket ki lehet használni; és alkalmas időpontban, ha az óvónő észreveszi ezt a kedvező pillanatot, kihasználhatja azokat. Ezt úgy teheti jól, ha az egyes témákhoz igazodik a problémafelvetése. Néhány példa erre:

vagy más területek esetében is néhány példa:

-          Miért dől össze mindig a homokváram? Segítsetek! Mit tegyek, hogy ne dőljön össze?

-          Hogyan helyezzük el az akadálypályát?

-          Miből készítsük a gesztenyebáb lábát? Hogyan érdemes felszerelni a zsiráf lábait?

Érdemes megismerkedni azzal, hogy milyen módszertani előnyei vannak annak, hogy a tevékenységek folyamatában használjuk ki a benne rejlő matematikai tartalmak tapasztalatszerzési lehetőségeit. 

-                  A tevékenység során ott van a matematikai tartalom, tapasztalható formában, szemlélteti magát, magában hordozza,

-                  Nem kell művi megjelenítés, nem kell művi kezdeményezés, kitaláció; nem kell elvonni a gyermeket más tevékenységből, hiszen abban a tevékenységben van, amiben megtapasztalható a matematikai tartalom;

-                  Igény szerinti időintervallumban történhet a tapasztalatszerzés, amíg a gyermekek, mindazok, akiket érdekel, szívesen részt vesznek benne.

Milyen probléma adódhat az ilyenfajta tapasztalatszerzése során, amelyeknek hátrányos következményekkel járhatnak?

Ha az óvodapedagógus a mindenáron való matematikai tapasztalat megszerzésére törekszik, megtörheti a résztvevők elmélyült tevékenységének intimitását. Ilyenkor ránehezedik a gyermekek tevékenységére, befolyásolja, vagy eltereli, más mederbe kényszeríti azt azért, hogy a matematikai tapasztalatot az ott lévő gyermekek mindegyike megszerezze. Ez helytelen. Az ezt elszenvedő gyermekek feszültté válhatnak, mert nem folytathatják megkezdett, örömteli tevékenységüket, és az ennek következtében a felgyülemlett kellemetlen érzéseiket ellenállással mutatják ki.

„Ne erőszakkal oktasd a gyermeket a tanulmányokra,

drága barátom, hanem játszva tanuljanak; már csak azért is,

hogy könnyebben megfigyelhesd, mire van hajlama.”(Platon)

Továbbá, meg kell tanulnia az óvodapedagógusnak igazodnia az egyes gyermekekhez is, és a tevékenységben résztvevő minden gyermekhez is. Ez azért fontos, mert csak így tud kellően idomulni a gyermekek igényeihez és aktuális állapotához, érdeklődéséhez is. Ellenkező esetben nem veszi észre az adódó lehetőségeket, vagy nem tud megfelelő tapintattal viszonyulni hozzájuk. Nevelőmunkája így nem lehet eredményes. A tapintat, az empátia, a gyermekismeret az óvodapedagógus egyik legalapvetőbb tulajdonságának kell lennie, amely ebben a helyzetben is vezérli nevelőmunkáját.

2. Mi motiválta a szakembereket az óvodai nevelés matematikai tapasztalatok szerzésének módszertani elvei megfogalmazásában?

Fontosnak tartom az e kérdésre való válaszadást, mivel ha ezeket az elveket megértjük, lényegüket látjuk, akkor vagyunk képesek azokat elfogadni, magunkévá tenni. A megértés, mint kiindulási alap, visz el ahhoz, hogy majdan tudatosan is, azzal egyet értve dolgozzunk, vagyis a reánk bízott gyermekek fejlődését elősegítsük.

Válaszok a fenti kérdésre:

a.      A matematika tudományának belső sajátosságából adódó szakmai érvekközött kell megemlíteni a matematikai tartalmak elvontságát. Ezt az elvont matematikai tartalmat a gyermek számára az ő személyes, természetes környezetében így lehet jól megtapasztalható állapotba hozni. Például: a kisfiúk számára a nagyobb-kisebb a kedvenc autójuk összehasonlításával; vagy a kislányok esetében a királylány fátyla kedvező összehasonlítási lehetőséget teremt a hosszabb-rövidebb megtapasztalására. Tehát az elvont matematikai tartalmak – a nagyobb-kisebb; a hosszabb-rövidebb fogalmak, - a gyermekek tevékenységei során használt eszközökkel, tárgyakkal történő foglalatoskodással kerül a gyermek számára megtapasztalható állapotba.

Az óvodás gyermek életkori pszichés sajátosságaiból adódó szakmai érvek

„A pedagógus király lehet a gyermek birodalmában,

ha nem csak törvényeket talál ki,

hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is.” (Ancsel Éva)

Az ide tartozó érvek közül néhányat szeretnék kiemelni.

·         Az óvodás gyermek gondolkodása szemléletes, cselekvéshez kötött, jórészt nem elvont, csak elemi absztrakcióra képes, a lényeget ezek mentén érzékeli, és majd csak később tudja verbálisan is megfogalmazni. Ezért – mint már hivatkoztam erre -, az óvodai matematikai tapasztalatokat a gyermeknek szemléletes, tárgyi, cselekvő helyzetekben, tevékenységek vonatkozásban, az őt körülvevő közelebbi és távolabbi környezetből lehet csak eredményesen megszereznie. Ezért eredményesebb az átélt helyzet, a cselekvő, aktív tevékenység. Ezért eredményesebb, ha például kint a hóban hógolyókat készítenek (többet-kevesebbet, valahány darabot, gömbölyűt, nagyobbat-kisebbet), célba dobnak (számlálják a találatokat, győztes-vesztes függvénye a több-kevesebb találat), távolba dobnak (távolságot becsülnek meg, és megbizonyosodnak méréssel arról, hogy ki dobott távolabb vagy közelebb, vagy legtávolabb).

·         Érdeklődése és nagyfokú kíváncsisága is arra a környezet felé irányul, amelyben él, amelyben jól érzi magát, ezért:

„A kisgyermek tankönyve maga az élet legyen!”

Például: a kézmosás során a víz folyékonysága; a megkent kenyerek során a darabszám és a több-kevesebb; a fésülködés során a tükörben látott tükörkép; a babák öltöztetése során a hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb; stb. Tehát a gyermek a környezetében előforduló tevékenységek során szerezheti meg matematikai tapasztalatait, mert számára az a fontos, az ismerős, a vonzó.

·         A fenti példák alkalmat adtak arra is, hogy kimutassam a tevékenységek megválasztásának fontosságát – mint szakmai érvet.

A pedagógus számára az élményszerű tevékenységek megtervezése ad esélyt arra, hogy a megtapasztalható matematikai tartalom a gyermek számára vonzó állapotban kerüljön választása elé.

Tehát, amennyiben vonzó, gyermekközeli a tevékenység, a gyermek szívesen választja azt, miközben „kénytelen megtapasztalni”, észrevétlenül megtapasztalja a benne rejlő, kibontható matematikai tartalmakat. A gyermek számára vonzó tevékenységek:

-           a játéktevékenység, mivel ez a tevékenység az, amely minden igényét, vágyát, szükségletét képes kielégíteni;

-           a mozgásos tevékenységek, hiszen életkori jellemző sajátosságai között egyik domináns igényének a mozgásigény kielégítése jelentkezik;

-           valamint a bármilyen tevékenység, ha abban azaktív tevékenykedés lehetősége biztosított. Hiszen, amilyen tevékenységben a gyermek aktívan vesz részt, abban tapasztalatot is szerez, így akár matematikai tapasztalatot is.

Megjegyzendő, hogy ami a gyermek számára nem vonzó, abban nem vesz részt aktívan, vagy nem is vesz részt benne, - s ezáltal valószínűleg nem is szerzi meg a kívánt matematikai tapasztalatot.

·         Az óvodáskorú gyermekek a tevékenykedés során, a tapasztalás folyamatában fejlődnek képességei. Ezek a képességek hosszú távú értékeket építenek be azzal, hogy az iskolai munka eredményességét is befolyásolni tudó képességek fejlődését segítik elő.

A következőkben megrajzolt ábra összefüggései azt kívánják szemléltetni, hogy milyen nagy jelentősége van a gyermeki tevékenységeknek.

1

·         Az előzőből következik, hogy ha a gyermek tevékenykedik, motivált, aktív állapotban van, természetes fejlődésének eredménye lesznek azok a sajátosságok, amelyek az Óvodai nevelés országos alapprogramjának A fejlődési jellemzői az óvodáskor végére című fejezetében leírást nyertek; - ezért arra támaszkodunk, ami a gyermeket érdekli, olyan érdekességekkel vesszük körül, amiben szívesen elmerül, szívesen aktivizálja a benne rejlő képességeit. Ezek mentén, vagyis a jóízű, érdekes tevékenységek segítségével jó esélyünk van arra is, hogy:

„A tanulás ne lecke legyen a gyermeknek,

hanem szívdobogtató élmény!”
 (József Attila)

1. Milyen feladatai vannak az óvodapedagógusnak az óvodai matematikai tapasztalatok szerzésével kapcsolatosan?

Az óvodapedagógus ismerje a pedagógiai célokat, és abból képes legyen megfogalmaznia saját feladatait a csoportra és egyes gyermekekre nézve. Ez a szakmai feladat különösen időszerű a jelen óvodai nevelés során, hiszen eddig nem látható módon megnőtt a szülők nyomása az óvoda felé a teljesítmény-centrikus iskolára való felkészítés iránt. Ez a szülői nyomás ellentmond az óvodai nevelés céljának. Ugyanis az óvodai nevelés célja nem lehet más, mint az Óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazottak. Az óvodapedagógus feladatai pedig ennek lebontásából ölt testet. Segít ebben az óvodapedagógusnak az ugyanitt leírt A fejlődési jellemzői az óvodáskor végére című fejezete. Szeretném ezt közzé tenni vázlatosan a hangsúlyok értelmezése miatt.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

·    Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb;

·    Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika;

·    Mozgását, viselkedését, testi szükséglete kielégítését szándékosan irányítani képes.

·                Nyitott érdeklődésű

·                Tanuláshoz szükséges képességei:

-        érzékelése, észlelése differenciálódik (téri észlelés, vizuális és akusztikus

    differenciáció, téri tájékozottság, téri mozgásfejlettség, testséma kialakulása);
-        önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos
    bevésés és felidézés;
-        megnő a megőrzés időtartama;

-        felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés;

-        nő a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebb a megosztása és átvitele;

-        kialakulóban az elemi fogalmi gondolkodás.

·                Beszéd
             -     érthető, folyamatos, gondolatok, érzelmek kifejezése;

-          szófajok használata, mondatszerkezetek,, mondatfajták;

-          hangzókat tisztán ejti, végighallgatja, megérti mások beszédét.

·                Elemi ismeretei
-   önmaga, környezete: neve, lakcíme, szülei foglalkozása;
-   napszakok, gyalogos közlekedés szabályai, szűkebb környezete lakóhelye
    növények, állatok, gondozását, védelmét
-   öltözködés-időjárás összefüggése, szokások, magatartásformák, környezete
   óvásához, védéséhez
-   elemi mennyiségi ismeretei

      - készen áll az iskolai életre és a tanító elfogadására;

      - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, önállóság, önfegyelem);

      - feladattudata kialakulóban (feladatmegértés, feladattartás, kitartás).

A fentiekből jól kiolvasható, hogy:

* az egyes területek fejlődését képességeik kibontakozása vonatkozásában szemléli;

* követelmények helyett lehetőségeket és jellemzőket mutat ki óvodáskor végére;

*az óvodai nevelés a gyermeki képességek fejlődésének elősegítésére törekszik, nem pedig a teljesítmények elérésére.

b.                  Az óvodapedagógus feladatai közé tartozik az olyan pedagógusi módszereket meghonosítása, amely elősegítik az óvodai matematikai tapasztalatszerzés során a felfedezésre, a problémamegoldásra késztetést, az önálló próbálgatást, a véleményalkotást, de akár a tévedés lehetőségét is.

Ilyen módszerek-eljárások közül válogattam a következőket:

tanakodás, kétely ébresztése, hitetlenkedés, probléma szítása, provokálása; vitára, magyarázatra, vélemény-nyilvánításra késztetés, elismerés, megerősítés, ösztönzés, buzdítás, elismerésre méltó példaként kiemelése … stb.  

Ezekhez a módszerekhez, eljárásokhoz gyakran gondolkodásra késztető kérdések járulnak. Legyen itt ebből is egy rövid válogatás:

Mi a lényege?; Mi a legfontosabb?; Mit veszel észre, ha összehasonlítod?

Csoportosítsd! Hogyan lehetne csoportosítani?; Ha,….akkor….?

Milyen az, ha……?; Nem értem. Meg tudod magyarázni?; Mit állapíthatunk meg?; Mi mindent lehetne róla elmondani?; Mire lehet következtetni?;

Miből gondolod?; Mi lenne, ha………?; Mi az oka?; Honnan tudod, hogy………?; Hogyan bizonyíthatjuk?; Ki tudnád találni?; Hogyan lehetne megoldani?; Hogyan lehetne kijavítani?; Mi történik, ha………?; Mi történne, ha……? ; Mi történne, ha nem lennének (például: autók)?; Egyetértesz vele?; Úgy véled?; Biztos vagy benne?; Miért gondolod?; Azt gondolod, hogy……?; Mi a véleményed?; Melyik tetszik? Miért?; Te hogy gondolod?; Másképp is lehetne?

      „A nevelőnek tehát az a dolga, hogy úgy mutassa meg a világot

a gyermekeinek, hogy saját érdeklődésével

a gyerekeket közös felfedezésre csábítsa.” (Gerő Zsuzsa)

Hogyan tegye ezt? Felvetődik tehát a tervezés kérdése. Mire tervezzünk? Hogyan tervezzük, hogyan biztosítsuk a jóízű, változatos, érdekes tevékenységeket, amelyek bőséges repertoárt jelentenek az óvodapedagógus számára, és amelyet egész nap folyamán választhatnak az egyes gyermek, érdeklődésük függvényében, saját egyéni fejlődésük elősegítésére.

-           tartalomra vonatkoztatva. Ekkor a tartalomhoz keresünk olyan tevékenységeket, amelyek alkalmasak arra, hogy bennük a matematikai tartalom megtapasztalható legyen. Így például: a számosság megtapasztalására tervezhetünk versenyjátékot, ahol a győztesek kapcsán szembesülhet a számossággal; vagy rendrakást a babakonyhában, amikor a polcra kerülő edények számát tapasztalják meg … stb.

-           képességek fejlődésének elősegítésérevonatkoztatva. Ilyen az alábbi táblázat. Ebben azt kívántam megláttatni, hogy a fejlesztendő képesség során, milyen tartalmak megtapasztalása lehetséges, és mellé azt is, hogy milyen tevékenységeket lehet hozzáválogatni.

Kombinatorika

összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, megfigyelő képesség fejlődik mind a két tevékenység végzése során

Homokozás, a várra különböző színű zászlók készítése Lakótelep készítése; minden ház másmilyen

A példa arra is jó, hogy eljátsszunk azzal a gondolattal, hogy:

·                    egy-egy tartalom sokféle tevékenységgel jeleníthető meg, és bennük képességek egész sora fejlődik;

·                    egy-egy tartalom megtapasztalása során a képességek egész sora fejlődik;

·                    egy-egy képesség fejlődésének elősegítése során többféle tartalom kihasználható, amelyhez többféle tevékenységet választhatunk;

·                    egy-egy képesség fejlődésének elősegítésére többféle tevékenységet választhatunk, amihez a matematikai tartalmak egész sora kihasználható;

·                    stb.

A tervezés módja ki-ki számára szabad választási lehetőséget enged.

Mi ajánlható, ami egyszerű, és mégis nagyon eredményes, megfontolás tárgyát képezi? Melyek eredményesek, amelyekre jelenleg is óvodai nevelési programok is épülnek? A tevékenységek tervezése.

A következőkben, egy táblázatot szeretnék bemutatni, ami a tevékenységek szerepét hangsúlyozza szokatlan módon. Ez a táblázat arra hivatott, hogy elkalandozzon az olvasó a tevékenységekben megjelenő matematikai tartalmak integrált megjelenítésének lehetőségein. A szemlélés során szembesülhet azzal, amit sokan csak érzünk, s a napi munka során egyre inkább testet ölt bennünk. Nevezetesen:

• nem csak azok a tevékenységformák alkalmasak matematikai tapasztalat megszerzésére, amelyeket az ONOAP (az Óvodai nevelés országos alapprogramja) megjelöl, hanem bármely tevékenység is, amely esetleg nem kategorizálható egyik tevékenységformába sem;
• szinte bármely tevékenység alakítható úgy, hogy abban hangsúlyossá tehető szinte bármely matematikai tény, összefüggés, amelyeket a gyermek megtapasztalhat – mindez csupán az óvodapedagógus kreativitásán múlik;
• amennyiben az óvodapedagógusnak széles tevékenységrepertoár áll rendelkezésére, ezáltal olyan eszköz van a kezében, ami rugalmasan igazítható az egyes gyermekek igényeihez, érdeklődéséhez, így a benne való aktív részvételük segítségével képességeik fejlődése előmozdítható;
• a gyermek a jóízű tevékenységekben való aktív részvétele során mintegy hozadékkéntjelenik meg a képességek fejlődése. A cselekvéssor végzése során épülnek be, funkcionálnak az óvodás gyermek gondolkodási műveletei, amelyek gondolkodását fejlesztik, de ennek mentén kitartása, szabálytudata is fejlődik, egyéb intellektuális, érzelmi-akarati, mozgásos, szociális és verbális képességei szintén fejlődnek – melynek szinte következménye a tudás iránt nyitott gyermek, aki majdan érdeklődővé válik az iskolai tanulás iránt is.

Tehát az alábbi táblázat egyrészt összefoglalása az egyes matematikai tartalmak integrált megjelenítési lehetőségeinek, másrésztkihívás lehet a Kedves Óvodapedagógus olvasó számára, hogy alkotó módon kihasználhassa az egyes tevékenységeket arra, hogy megtapasztalhassák a gyermekek a bennük rejlő matematikai tartalmat. Álljon itt egy válogatás, most a tevékenységformák szerinti elrendezésben.

Ha eljátszunk tovább a fenti táblázat mondanivalójával, tegyük ezt úgy, hogy próbáljuk meg egy, majd egy másik matematikai tartalmat kibontani a lehető legtöbb ajánlott tevékenységből. Látni lehet majd, hogy majd mindegyikből kibontható ugyanaz a matematikai tartalom.

A tevékenység megválasztása az óvónő felelőssége, bármelyiket választhatja, hiszen bármelyikkel képes lehet a gyermeki igényekhez igazodni azzal a céllal, hogy a fejlődésüket elősegítse.

A tevékenységekben pedig nemcsak önfeledten jól érzik magukat a gyermekek, hanem egyszerre garantáltan, hozadékként jelentkeznek a benne résztvevő képességeiknek fejlődése, akár oly hosszú távú értékként is, amelyek a későbbi alkotó életvitelükhöz megingathatatlan alapul szolgálnak.

Tudom, hiszen átélem az óvodai gyakorlatban az ilyen tevékenységekbe integrált tapasztalatszerzések gyermeki örömét, nyugalmát, elmélyülését, az arcukról leolvasható intellektuális érzelmeket, és ez megerősít engem abban, hogy ezt a szellemet mind fáradhatatlanabbul hirdessem.

Végezetül, az előadás – és e cikk – játékos, könnyed címe nem a matematikai tapasztalatok szerzésének nagyvonalú kezelését és értelmezését jelenti az óvodai nevelés során, hanem éppen azt, hogy merjük a gyermekekhez igazítani a tapasztalat megszerzésének módját, mert ez a gyermek érdeke, fejlődésének kulcsa.

„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek,

Amit az iskolában tanítunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük,

de a hatás, amelyet egy jó oktatási rendszer tehetségeseinkre gyakorol,

Budapest, 2003. 08. 10. Körmöci Katali