A Kormány 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rend. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról(Magyar Közlöny, 1996/71. szám, 4511. p.) alapján
· Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre
· Az óvodai nevelés a személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulnia
· A gyermeket különleges védelem illeti meg
· A gyermek érdeke mindenek felett áll
· A gyermeknek joga van szükségletei kielégítéséhez
· A nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő szerepet játszik
· Az óvodás gyermek személyiségének teljes kibontakozására kell törekedni
· A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés kell, hogy övezze
· Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását
Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció
Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is).
Az óvodai nevelés általános feladatai:
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:
Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,
Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
- Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, életkori sajátosságaira építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről.
- Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással – az óvodai szervezett tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok biztosítására szükséges figyelmet fordítani.
- Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.
Az óvodai nevelés tevékenységformái: játék, munka jellegű tevékenységek, tanulás, mese-vers, mozgás, ének-zene-énekes játék, külső világ tevékeny megismerése, ábrázolás-kézimunka
Az óvodai tanulás
1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre, hanem az óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg.
2. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.
3. A tanulás formái:
Utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása)
A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés
Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés
Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozások
Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: testi, szociális, pszichés vonatkozásai